28.
Dolgok,amiket nagyon szeretek DC-ben: a tavaszt,a sok-sok viragot-fat-bokrot szerte a varosban, a muzeumok elott imitt-amott felbukkano uvegpiramisokat,azt a szep nagy feher epuletet - es a perecet.
Szóval akkor megérkeztem. A sarki hidegnek nyoma sincs, sőt, mintha itt is tavasz lenne a télben. Az első képem a nagy fehér épületről úgy készült, hogy a kabátomat és a táskámat a kezemen egyensúlyozva kattintottam, lássuk!

Maga a város tetszik, rendezett és tiszta. A felépítése európai szemnek érdekes, otthon (mert rájöttem, itt még inkább Európát érzem az otthonomnak) egy kis macskakő, összevisszaság minden városnak a sajátja. Itt? A-a. Kocka, téglalap, egyenes és párhuzamos. Néha az egyenes diagonálisan kettémetszi az adott sugárutat. Ennyit a változatosságról, de valahol szédítő is ez a logika. Mivel itt még az utcák és sugárutak elnevezése is szabályos ritmust követ, de még magam sem értem, ezért nem megyek bele. Egy kis ízelítő az első városban töltött napomból:






Épületmustra kipipálva, de a nagy attrakció most jön. Igen, ahol dolgozni fogok! A kongresszus. Sajnos arról csak a nagyok álmodhatnak, hogy valóban odabent töltsék a napjaikat, az átlag dolgozó a Capitolium tőszomszédságában lévő három épületben (Rayburn, Longworth, Cannon) él. Él, igen, nem véletlenül írtam: ahogy eddig észrevettem, itt 24-7 a munkarend. Szerencsére (remélem!) nem nekem. Akkor a hosszas bevezető után jöjjön a kép, mert azért egy ilyen kattintást bűn lenne kihagyni. :)

Első blikk

És a második! Ugye mennyivel jobb? :)
Ezzel az épületportfóliót egyelőre lezárom. De majd ha lesz időm, természetesen körbefotózom egész DC-t!
Közben programok is voltak, ma például a Holocaust múzeumot néztük meg. Tanulságos volt.
Közben kiderült az is, hol fogok dolgozni. Nem túl meglepő módon, én is félreértettem és ők is megkavarták. De talán még soha ilyen jól nem jöttem ki ilyen helyzetből: a Külügyi Bizottságban fogok dolgozni!!! :)))

Táttárárá!
Legyen ez a zárszó, és jöjjön a zárókép mára, KisHúgomnak dedikálva.
